A Szepességben élõ Nemessányi családnak III. Endre király adományozott nemességet az 1300. július 2-án kelt ún. "Leleszi oklevél" tanúsága szerint.
Az általunk ismert címer Nemessányi Mihály (+1694) nevéhez fûzõdik, aki néhány társával hordóba rejtõzve kikémlelte a törökök táborát; ennek eredménye lett az 1667-es nyertes csata a törökök ellen. A címerpajzs kék mezõjében három rózsa és egy csillag, tetején, ötágú koronán fehér unikornis (egyszarvú) ágaskodik.
Nemessányi Bálint (+1706) ezidõtájt kuruc diplomata volt, Thököly Imre bizalmasa (állítólag ifjúkorában nevelõje). A felvidéki fejedelemség követeként mûködött Lengyel- és Franciaországban. Thökölyt 1691-ben elkísérte a török számûzetésbe, majd amnesztiát kapott és hazatért. 1705-ben a szécsényi országgyûlésen Sáros vármegye egyik képviselõje volt.
Nemessányi András részt vett a jakobinus-összeesküvésben. Neve a Martinovics-fán is szerepel. 1795-ben õ is a vádlottak padján állt, de fiatal korára való tekintettel nem ítélték el.
Nemessányi Károly a híres eperjesi evangélikus kollégiumban többek között Pulszky Ferenc prefektusa volt, késõbb mint ügyvéd mûködött. 1827-28-ban õ szervezte meg Eperjesen az Ifjúsági Magyar könyvtárat és a Magyar Társaságot. E fiatalok közül sokan részt vettek, sõt vezetõ szerepet vállaltak az 1848-as forradalom elõkészítésében.
Nemessányi Sámuel Félix (1837-1881) neve a zenemûvészetben világhírûvé lett.
Ide várok minden Nemessányit, akit ismerek, akit nem, mert szeretném, ha minél többen szerepelnénk ezen a weboldalon !!!
Ide várok minden Nemessányit, akit ismerek, akit nem, mert szeretném, ha minél többen szerepelnénk ezen a weboldalon !!!